Egerszalók

Egerszalók

A településről:

A Bükk és a Mátra lankáin csordogáló Laskó patak völgyében fekszik a honfoglalás óta lakott település, mely nevét a Szalók nemzetségről kapta.

Hivatalos iratok a települést 1248-ban említik először. Az 1753-as községi pecséten három búzakalász, ekevas és kettős kereszt található. Mai címere nem hasonlít a korabeli pecsétre.

Egerszalók az egri történelmi borvidék része. Itt termelik az Egri bikavér alapanyagát adó kék szőlőket, amelyek mellett egyéb borfajták is honosak a területen. A település legnagyobb nevezetessége a déli részén a föld mélyéből feltörő hévízforrás.

A helyiek szerint a hegyes-dombos vidéket valószínűleg az Isten is jókedvében teremtette.

A sódomb:

A 60-as évek elején kőolaj és földgáz után kutatva tört fel a mélyből a hőforrás. A hegyoldalból eleinte hasznosítatlanul lefolyó magas sótartalmú, 68°C hőmérsékletű víz a domboldalon szétterülve, csodálatos természeti képződményt hozott létre.

A só-kiválás hatására a vízből mintegy 400 nm-es mészkőlerakódás (só-domb) keletkezett. A teraszos só lerakódás látványnak is fantasztikus.

 Törökországban találunk hasonlót Pamukkáléban, bár az méretében sokkal nagyobb. Szó szerinti fordításban „gyapotvárat” jelent.

A feltörő víz gyógyhatását hamar felismerték, a nátriumot és kalcium, valamint magnézium sókat tartalmazó hévíz, a kénes gyógyvizek kategóriájában az egyik legjobb besorolást kapta, ezért viszonylag gyorsan beindult a hasznosítása. Balneológiai vizsgálatok szerint a feltörő forró víz 18-20ezer éves.

Eleinte csak egy kis medence és a nélkülözhetetlen pénztárfülke működött, a vendégek a fák takarásában öltöztek át. Később egyre-másra épültek a szállodák és az apartman házak, nem okulva a törökországi példából, ahol túl sok szállodát építettek a só-domb köré. és mind a forrásvizet használta és szennyezte.

A török államnak kellett közbelépni, hogy a Világörökség részének számító természeti képződményt megóvja a pusztulástól.

Egy szállodaszörny Egerszalókon is rátelepedett a hőforrásra, korlátozva annak látogathatóságát.

A mesterségesen elhelyezett hullámos terelő gátakba nem elosztva folyik a víz, az egész kialakítás a csőrendszerrel együtt kicsit „Mekk-mesteres”-re sikeredett.

A barlanglakások:

A Bükk-alja vidékének felső rétegét képező riolit-tufakő könnyen vágható, jól faragható, természetes állapotában jó vízzáró, ezért a helyiek barlanglakásokat alakítottak ki a domboldalakban. A környéken 18 településen vannak barlanglakások.

A 19. sz. közepén 33 barlanglakás volt Egerszalókon. Némelyiket még a 60-as években is lakták.

A riolittufába vájt barlanglakások hagyományos parasztbútorokkal és használati tárgyakkal vannak berendezve. Egy teljes kovácsműhely is található, ahol a mester valamennyi szerszáma látható. 

A Sáfrány utca összefüggő barlanglakásaiban kialakított helytörténeti gyűjtemény skanzen jelleggel mutatja be az itt élt emberek mindennapi életét és használati tárgyait.

A lakószobák, és konyhák mellett láthatunk itt kézműves műhelyeket, sőt még állattartás céljára kifaragott helyiségeket is.

Ma a vezetett bemutatók mellett rendeznek itt borozgatással egybekötött bogrács-partikat is.

Az Ezeregyéjszaka meséi:

Ha igazi keleti kényelemben szeretnél pihenni, nem kell repülőre ülnöd, egy mesebeli szállodában valódi arab, mór vagy berber életérzésben lehet részed. Nem csak a belső kialakítás követi az arab építészeti stílust, a szobák berendezése, a megvilágítás, egyszóval az egész miliő a mesék birodalmába repít, talán csak a repülő szőnyeg hiányzik.

Keleti kényelem:

A wellness részleg az arab és mór világ fürdőkultúráját idézi. Az Észak-afrikai fürdőház és az Arab udvar különleges masszázsrituálékat kínál, a Mór fürdőházban igazi hammam is található. 

   Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=qEm35TnCV1Y

                     2014 november